SZJA 2010

 
 
2010.január 1-től jelentős jogszabály változtatások történtek a személyi jövedelemadóval kapcsolatban…
 
 

Adóalap
Ez jelenti egyrészt az adótábla változását:
- ha az összevont adóalap nem haladja meg a 5 millió forintot , az összevont adóalap 17 %-a
- afelett 32 %
 
A 4 %-os különadó megszűnik!
 
Az adóalap 2010. január 1-től magába foglalja az Szja. tv-ben meghatározott ún. adóalap-kiegészítés összegét is. Ez azt jelenti, hogy az összevont adóalap részét képezi majd a jövedelem után számított foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék mértéke alapján megállapított összeg (amely 2010. január 1-től 27 % mértékű lesz), illetve biztosítási kötelezettség hiányában a jövedelmet terhelő az egészségügyi hozzájárulás összege (amely 2010. január 1-től szintén 27 %). [Természetesen a járulékok, egészségügyi hozzájárulás alapja továbbra is az adóalap-kiegészítés nélküli bruttó jövedelem marad.]
= ez az úgynevezett „szuperbruttósítás”.

 
A jövedelmek valós adókulcsai:
- 3.937.000 forintig 21,59 %
- utána 40,64 %
 
 
Adójóváírás
Alkalmazottaknak jár (megbízási szerződéses ügyvezetőknek nem).
Az adójóváírás havi 15.100 forint (de max. a bér 17%-a) jogosultsági határa 3.188.000 forint, a „szuperbruttósított határ” eléréséig kérhető. Az adójóváírást az év végi bevallásban a jogosultsági határt meghaladó részre 12 százalékkal csökkenteni kell. Az adójóváírás így 4 698 000 forintos szuperbruttó határnál vész el teljesen, addig fokozatosan csökken. Az adójóváírás valós (jövedelmi) jogosultsági határa 2.510.000 forint.
 
Adóelőleg
Ezen új számítási módszert az adóelőleg megállapítás során is alkalmazni kell, melynek a magánszemélyre, a kifizetőre és a munkáltatóra vonatkozó széttagolt szabályai egységesítésre kerülnek, és némileg egyszerűsödnek is (pl.: az önálló tevékenység számlázott bevételéből nem kell adóelőleget levonni akkor sem, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozó vagy őstermelő).
Az előleg megállapítás során nagyobb jelentősége lesz a magánszemély nyilatkozatának, így a nyilatkozatában megjelölt éves várható összevont adóalap, költségek, adóterhet nem viselő járandóságok összege, az adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítése jelentősen befolyásolhatja a levonandó előleget.
Ugyanakkor a nyilatkozat nagyobb felelősséget is ró a magánszemélyre, aki - amennyiben nyilatkozata adóév végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési kötelezettség eltérést eredményez – a befizetési különbözet 12 %-ának megfelelő mértékű bírságot köteles fizetni. Amennyiben pedig az elszámolható költségek - ténylegesen igazolható - összegét 5 % -kal  meghaladó költséglevonásra tett nyilatkozatot, bevallásával egyidejűleg a különbözet 39 %-át kitevő bírság megfizetésére köteles.
2010. január 1-től módosul a magánszemély összevont adóalapba tartozó bevételeinek köre, illetve azok jogcíme is.
A korábban adómentes juttatási körből az adóterhet nem viselő járandóságok közé kerül a lakáscélú munkáltatói támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása, és a katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának juttatása.
 
Adó kedvezmények
Jelentős mértékben szűkül az adókedvezmények köre, amelynek eredményeként az őstermelői kedvezmény, a személyi (súlyos fogyatékosság miatt járó) és a családi kedvezmények kivételével megszűnnek az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények. 
Megszűnik: tandíjkedvezmény, közcélú adományok kedvezménye, élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezménye, magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés és a megállapodás alapján fizetett tagdíj, járulék és munkáltatói hozzájárulás-kiegészítés utáni kedvezmény, háztartási szolgáltatások, ill. az alkalmi foglalkoztatás után kedvezmény.
Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó rendelkezési lehetőség továbbra is fennmarad, kiegészülve azzal, hogy a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a magánszemélynek lehetősége lesz más pénztárba vagy saját bankszámlára kérni a kedvezmény összegét.
 
 Természetbeni juttatások
A jövő évtől a törvény új rendelkezései alapján jelentősen szigorodnak a természetbeni juttatások adózásának feltételei.
A természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások közül néhány juttatás, melyek az egyes juttatásoknál meghatározott bizonyos mértékig eddig adómentesen voltak adhatók a törvény által megjelölt jogviszonyokban, ezen egyedi korlátokig 25 %-os kulccsal fognak adózni, a korláton felüli rész után pedig – hasonlóan az ezen „kedvezményesen adózó” körből kimaradt juttatásokhoz - a juttatónak 54 % személyi jövedelemadót (és 27 % járulékot, vagy eho-t) kell fizetnie.

„Kedvezményesen” adózó juttatássá válik az
- üdülési csekk, üdülési szolgáltatás (a minimálbér értékéig),
- az iskolarendszerű képzés (a minimálbér két és félszereséig),
- a helyi utazási bérlet, a meleg étkeztetés (havi 18 ezer forintot meg nem haladóan),
- az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 %-ig),
- az  önkéntes   kölcsönös  nyugdíj-  és  egészségpénztári- (a minimálbér 50 %-ig, illetve 30 %-ig), - valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményi munkáltatói hozzájárulás (a minimálbér 50 %-ig)
- és a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíj munkáltatói kiegészítése.

Kimaradt  kedvezményesen adózó körből, így a fentiek szerinti általános adó és járulék (vagy eho) fizetési kötelezettség terheli például a hideg étkezési utalványt, a művelődési intézményi szolgáltatást, vagy a csekély értékű ajándékot.
 A munkáltató által jelenleg is adómentesen biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internet használat (ideértve a forgalmi díj átvállalását, modem biztosítását is) adómentessége a jövőben is megmarad, ugyanakkor a számítógép juttatása adókötelessé válik.

Szintén adómentes juttatás lesz a jövőben a közüzemi szolgáltató, illetve a hitelintézet által elengedett követelés, amennyiben az elengedéssel adós és családja megélhetésének ellehetetlenülését előzi meg.
 
 Egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezések
 A magánszemélyeket terhelő különadó megszűnése természetesen a vállalkozókra is vonatkozik, ugyanakkor a vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsa 16 %-ról 19 %-ra emelkedik.

A vállalkozói adóalap kedvezmények közül – hasonlóan a társasági adó szabályaihoz – megszűnik a megfizetett helyi iparűzési adó kedvezménye, valamint a szabadalom, használati és formatervezési mintaoltalom költségéhez kapcsolódó kedvezmény.

 Bevezetésre kerül a „tevékenységre jellemző kereset” és ahhoz kapcsolódóan a vállalkozói kivét- és a személyes közreműködői díj-kiegészítés fogalma.
Ez alapján, amennyiben az egyéni, illetve társas vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, illetve a személyes közreműködői díj éves összege nem éri el a magánszemély főtevékenységére jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazás éves összegét, úgy az egyéni vállalkozó esetében az önálló, illetve társas vállalkozó esetében a nem önálló tevékenységből származó (összevont adóalapba tartozó) bevételt a magánszemélynek adóbevallásában korrigálnia kell.

 A kiegészítés mértéke az egyéni vállalkozói kivét esetén a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, illetve ennek azon része, amely a kivéttel együtt eléri a tevékenységre jellemző keresetet; a társas vállalkozásban személyesen közreműködő esetében pedig a társas vállalkozás által adóévben kifizetett osztalék/osztalékelőleg azon része, mely a személyes közreműködői díjjal együtt eléri a tevékenységre jellemző kereset összegét.
Több társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély esetében azt a rendelkezést csak ott kell alkalmazni, ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.
A kivét-kiegészítésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a - továbbra is 25 %-os adókulccsal terhelt - vállalkozói osztalékalapnak nem képezi részét az összevont adóalapban kivét-kiegészítésként már elszámolt összeg.
Új adóalap csökkentő tételként a jogalkotó ugyanakkor beépíti a jogszabályba a kivét-kiegészítésre jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó összegét.

Az átalányadózásban a megállapított jövedelem (felbruttósítva) szintén az összevont adóalap részévé válik.